Fáj. De még mindig nagyon szeretem... :/ :)

Gyerekek... Tegnap leírtam a fél életem, nem gondoltam volna, hogy ma pont ez fog velem ma történni... :S
Felébredtem, elmentem délelőtt edzésre, hisz hétvégén Kanizsán verseny, párost kellett menni az egyik lánnyal, akivel indulok :) Jól ment, 10×200m és 10× 100m volt. Jól ment:) Sokat hülyéskedtünk :) Haza jöttem, váltottam egy smst A fiúval, pihentem, és hasonlók. Később lementem a vizitelepre, nyújtottam, beszélgettem, túl fáradt voltam bármihez is :) Aztán beszélgettem egyet egy volt osztálytársammal, aztán elmentem Győrgyihez (edzőtárs) megnézni a kiskuytákat:) Wáhá... majdnem megöltek:D kicsik, éles fogal, és persze akkaratosak:D Mire hazajöttem, a fiúnak volt újra gépe... :) hát érdekes este volt... sikerült nagyon összevesznünk... rájöttem lehet hogy nem kellett volna mindent kiadnom magamból. Ma arra is rájöttem... lehet hogy a fiú még mindig Györgyit szereti... Hát ez vagyok én... Szeretek valakit, lemerre irni, elmerrem neki mondani, és ez lesz a végén. Nem tudok mindent részletessen leirni, de legyen annyi elég:fájt. nagyon.

De volt egy pozitív csalódás, ami nagyon jól esett: még mindig nem tudom mennyire szeret, és hogy... de valamit érez, mert harcolt... harcolt, hogy elhiddjem neki, hogy szeret, harcolt hogy szeressem...

Már csak azt hallom másokatól: te hülye vagy! miért foglalkozol vele? nem érdemel meg... találsz jobbat...

Hát nem tudom. Nem is érdekel. Nem érdekel, más mit mondd, mit gondol. Nekem ő kell, én őt szeretem...

Nem akkarok belegondolni, mi lesz nélküle 8-9-10 napig... bár valamikor úgy is bele kell:S :/

Holnap jelentkezem, és ha netán erre téved Beni... : Szeretlek:) (L)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.